vissza


Székelykő

A két magyar falu arculatának meghatározó része a közvetlen szomszédságukban fekvő Székelykő. Szinte elképzelhetetlen lenne egyik a másik nélkül, egymásba olvadtak, együtt alkotnak egy teljes egészet.

Akár Nagyenyed felől, akár pedig az Aranyos folyó völgye felől közelítjük meg a Torockói-medencét, mindkét esetben sziklaszorosokon, kőkapukon keresztül kell áthaladnunk. A táj jellegét különböző kőzetféleségek határozzák meg: a különböző korú és keménységű mészkő, ofiolitoknak nevezett vulkanikus kőzetösszlet, a kristályos palák és az összecementezett vagy törmelék formájában jelenlevő üledékes kőzet. A Torockóra érkező turista figyelmét elsősorban a Székelykő látványa ragadja meg, melynek meredek sziklafala 600 méterrel emelkedik a Torockói-medence szintje fölé, legmagasabb csúcsa eléri az 1128 métert. A hegynek csak a Torockó felőli oldala áll meredek és vadregényes, törmelék kúpokat létrehozó mészkő tömbből, a Csegez község felé eső oldalon ugyanis lankás, gyeptakaróval borított, vulkanikus kőzetből felépülő hegyhát húzódik.

Torockó főteréről a Székelykő valóban döbbenetes látványt nyújt, megmászása valódi sikerélmény lehet a túrázók számára. A Székelykő három főcsúccsal rendelkezik: ezek a Várkő vagy Várszikla (ez a tulajdonképpeni Székelykő), a csegezi Geszteg és a hidasi Geszteg.

Ha meg szeretnénk mászni a Székelyőt, Torockó főteréről, pontosabban, a Sarki Kocsmától indulva a Nagy Árok irányába kell haladnunk. A Nagy Árkon felérve először azt az északi csúcsot szokás megmászni, amelyen valamikor a Székelyvár állott. A várat a 13. század első felében az Ákos nemzetséghez tartozó Thoroczkay család emeltette. Visszatérve a Nagy Árok fölé, a gerincen tovább haladva, bejárhatjuk a másik két csúcsot is. A Székelykő gerincéről a keleti és az északi oldalon is vezet le ösvény a Torockói-medencébe.

A Székelykő oldalában 850 méter magasságban egy szép természeti képződmény található, a Kőlyuk. Ez egy olyan üreg, amelynek nyílását egy sziklaív választja ketté. E sziklaív miatt nevezik a helybeliek a Székelykőnek ezen részét hidasi Gesztegnek. Ezen áthaladva egy hatalmas sziklaterembe lehet jutni, ahonnan szép kilátás nyílik a völgyre. A Székelykőről jól láthatók a vele szemközt fekvő hegycsúcsok is: a Vidalykő, a Tilalmas, a Kesely és az Ordaskő.

A Székelykőnek köszönheti Torockó azt az érdekes természeti jelenséget, hogy a nyári időszakban a nap kétszer kel föl. Korán reggel megjelenik az égbolton, majd elbújik a Székelykő mögé és csak később emelkedik oly magasra, hogy bevilágíthassa az egész falut. Ennek a jelenségnek az oka az 1130 m-es észak-dél vonulatú Székelykő sajátos alakja. Reggel a Nap a Székelykő Kiskőnek nevezett oldala mögül kél, de hamarosan el is bújik, a falut a hegy árnyéka takarja. A második, "igazi" napkelte akkor van, amikor a Nap látszólagos útján már a Nagyárok felett jár. A jelenség az Alsó Piacsor és a Kővár utca házainak udvarán figyelhető meg a legjobban.

A Székelykő és az Ordaskő kövei hozzátartoznak Torockó lakóinak mindennapjaihoz. Az innen kitermelt kövekből építettek a torockóiak házakat, védőfalakat, kamrákat, gabonásokat, kerítéseket, de még az utcákat is ilyen kövekkel rakták ki.