vissza


Torockószentgyörgy

A település hajdan a Thoroczkayak jobbágyai által lakott falu volt. Legjelentősebb műemlék-épülete a Thoroczkay család várának a falutól keletre levő Várkő nevű magaslatán álló romjai. A várhoz érdemes kimenni annak ellenére is, hogy nehezen megközelíthető helyen található. A Várkőről a kilátás is gyönyörű.

Torockószentgyörgy a 20. században fejlődött a legdinamikusabban. A II. világháború után kb. 20 év alatt szinte az egész falut átépítették és ezáltal a település arculata is megváltozott. Eltűntek a szalmatetős, vályoggal tapasztott házak, helyükbe téglából épített, városias külsejű épületek kerültek. A húszas évektől Enyedről irányított szövetkezeti mozgalom, majd a gazdatanfolyamok is hozzájárultak a mezőgazdasági munka korszerűsítéséhez. A harmadik évezred küszöbén Torockószentgyörgy, a volt jobbágyfalu virágkertészetével, zöldségtermesztésével, tejfeldolgozó üzemével, újonnan épített igényes panziójával bizonyítja lakóinak élniakarását.

A 20. század viharos eseményei elseperték Torockószentgyörgyről a nemesi családot, ma már senki sem lakja közülük a falut és senki se birtokol itt se házat, se földet. A Thoroczkayak nyoma a várromon túl is itt maradt: az unitárius templomot Thoroczkay Zsigmond építtette a falu lakosságának unitárius hitre való áttérése után. A templom falán látható pecsétes emléktábla 1643-ból való és latin nyelven íródott.

A torockószentgyörgyi katolikus kápolna és kolostor létrehozása is a Thoroczkayak nevéhez fűződik, 1727-ben Thoroczkay György és felesége emeltette. Orbán Balázs így ír erről: "Thoroczkay György több idő óta nagy betegen feküdt Somkeréken s halálát közelegni érezvén egy dési ferencest hivatott magához. Ennek tanácsából tette azon fogadást, hogy felgyógyulása esetében a csíksomlyói csodatevő Máriához fog járulni. Alighogy a szent fogadalmat tette, már azonnal jobban érezte magát. A csíksomlyói búcsúról hazatérve azonnal hozzákezdett egy templom és egy szerzetesi rezidencia építéséhez." Ezt a templomot azonban 1849-ben annyira tönkretették, hogy 1867-ben egy új kápolnát építettek a helyére.

Érdemes ellátogatnunk a Thoroczkay-Rudnyánszky kúriához is (a református templommal szemben, a vár felé vezető út szeglettelkén). A Thoroczkayak nemesi ágának otthonául szolgáló kúria, mint sok más erdélyi udvarház és kúria kalandos sorsról mesélhet. Id. Thoroczkay Sándor 1836-ban építtette az akkori kor követelményei és igényei szerint, minden különösebb dísz és fényűzés nélkül, családi otthonnak. A 70 centiméter vastag, kőből és téglából emelt falak 9 helyiséget választanak el egymástól. A háznak tágas pincéje van, a nem túl magas tetőszerkezet cseréppel fedett. A Thoroczkayak után báró Rudnyánszky Lajos és családja lakta a kúriát, tőle vették el a kommunisták az 1949-ben az államosítás során. Az aranyosgyéresi sörgyár üdülője, a helyi kollektív épülete, majd az enyedi kórház szellemileg elmaradott gyerekek részlege működött itt 1990-ig., Ahogyan a törvények lehetővé tették, a család leszármazottai visszaigényelték az épületet, melyet négy évnyi pereskedés után meg is kaptak. Két évvel később, 1998-ban az épület az Unitárius Püspökség tulajdonába került.

Torockószentgyörgy híres szülöttje Brassai Sámuel (1797-1897), aki az unitárius parókián látta meg a napvilágot. A kolozsvári egyetem egykori professzora, az utolsó erdélyi polihisztor - ahogyan nevezni szokták - édesapja által kötődött a faluhoz, aki ott született, majd ott volt tanító és lelkész. Az unitárius parókián emléktábla áll, melyen "nemzeti kegyelettel" emlékeznek a "tudósok öregének".