vissza


A szolcsvai búvópatak

A barlang szája 4 m széles, 35 m magas, kissé elferdült, hatalmas gótikus kapura emlékeztető nyílás, felette még 50-60 m magas sziklafal emelkedik. Félelmetes benyomást tesz a látogatóra. Már kb. 10 méterrel a bejárat előtt megcsap a kiáramló hideg levegő. A barlang szinte egész szélességét kitölti a sziklaomladékok közt zúgó patak. Mindezek mellett a komor hangulatot fokozza a sziklafalak szürke fénye és az uralkodó félhomály. Felszerelés és szakképzett vezető nélkül a barlangba való behatolást nem tanácsoljuk. Cseppkőképződmények csupán a barlang csodatermét díszítik. Ez a maga 60 m-es átmérőjével Románia legnagyobb barlangi ürege. A Csodaterem a bejárattól kb. 200 m-re van. A barlang fő járatának hossza 1214 m.

Autóval
Torockó-Borrév, majd az Aranyos mentén felfele Alsó-Solcsva keskenyvágányú vonatállomásáig (sajnos ezen már nem jár vonat) 30 km, autóbusszal is járható aszfaltúton.

Gyalog
I. szakasz: Alsó-Szolcsva, Malom-patak, barlangkijárat szekérúton 6 km, 140 méteres szintkülönbség.
II. szakasz: a barlangkijárattól (566 m) keskeny gyalogösvényen emelkedő a „La Cruce” 780 m-es nyeregig, a távolság 2 km, a szintkülönbség 214 m, majd ereszkedő a 652 m tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő víznyelőig, amit úgy hívnak, hogy „La Vânătara”. A távolság 2 km, a szintkülönbség 120 m.
III. szakasz: a víznyelőtől emelkedő a nyeregig, ereszkedő a kifolyásig, és további ereszkedő az alsó-szolcsvai keskenyvágányú vonatállomásig, összesen 10 km.

Geológiai viszonyok
A búvópatak a Bedellői-havasoknak nyugat felé történt áttolása alkalmával a fő tömeg peremi részéről leszakadt, hosszú, de csak kb. 0,5 km széles mészkőrögében fut végig. A portlandi jura korú mészkő a fiatalabb kréta korú üledékekben foglal helyet, érdekes inverziót alkotva. A mészkőrögben az elszakadás alkalmával törésvonalak keletkeztek, amelyek barlangképződésre teremtettek kedvező feltételeket. A legfontosabb ezek közül az a nagyjából észak-dél irányú törésvonal, melynek mentén a barlang fő folyosója alakult ki. Ez a vonal jól látszik a barlang alsó bejárata fölötti sziklákon.

Az útvonal leírása
Az alsó-szolcsvai állomásnál lengőhídon megyünk át az Aranyos jobb partjára, utunkat kék kereszt jelzi. Az Aranyos árterén fekvő nyílt mezőn át keskeny gyalogösvény vezet a Malom-patak mentén húzódó úthoz, amely a búvópatak szájadékához vezet. A Malom-patak sebes folyású és bővizű, nevét onnan kapta, hogy völgyében még 40 évvel ezelőtt is vízimalmok sorakoztak. Sajnos, a tulajdonosok ezeket napjainkra lebontották, még hírmondónak se maradt belőlük egy sem. A barlang szája 4 m széles, 35 m magas, kissé elferdült, hatalmas gótikus kapura emlékeztető nyílás, felette meg 50-60 m magas sziklafal emelkedik. Félelmetes benyomást tesz a látogatóra. Már kb. 10 m-el a bejárat előtt megcsap a kiáramló hideg levegő. A barlang szinte egész szélességét kitölti a sziklaomladékok közt zúgó patak. Mindezek mellett a komor hangulatot fokozza a sziklafalak szürke fénye és az uralkodó félhomály. Felszerelés és szakképzett vezető nélkül a barlangba való behatolást nem tanácsoljuk. Cseppkőképződmények csupán a barlang csodatermét díszítik. Ez a maga 60 m-es átmérőjével Románia legnagyobb barlangi ürege. A Csodaterem a bejárattól kb. 200 m-re van. A barlang fő járatának hossza 1214 m.

Nem sokkal barátságosabb a befolyás vidéke sem. A három patak vize, a Szárazvölgy, a Poieni és a Ponor patakáé egy 3 m széles szifonnyílásban tűnik el. A víznyelő fölé egy 60-70 m magas, ernyőszerűen előre hajló, szürkéskék színű sziklafal emelkedik (innen a román elnevezés: vânăt = szürkéskék). A víznyelő előtt álló turistának az az érzése, hogy a sziklafal bármelyik pillanatban rászakadhat.

A három patak közül a Poieni patak külön úton, a víznyelő medencéjét hátulról megkerülve, 30 m-es vízeséssel zuhan a víznyelőbe. Vize tulajdonképpen csak a barlangüregben találkozik a Szárazpatak és Ponor patak vizével. A búvópatak útját a sziklában a befolyástól nem messze egy szifon, az úgynevezett Végszifon nehezíti. Felhőszakadás esetén a besodort faágak a szifont eldugaszolhatják, így a víz a víznyelő előtti térségben meggyűlhet, tavat alkotva. A víz magassága esetenként a 17-20 m-t is elérheti. Ezek a „tavak” általában rövid életűek. A „dugó” a víz nyomásának nem tud sokáig ellenállni, és a víz károkat okozva nagy erővel zúdul le a Malom-patak völgyén. A szolcsvai búvópatakhoz egynaposra tervezzük a túrát, hogy minden szépséget kényelmesen megfigyelhessünk.