Vízimalom

A század elején még öt vízimalom működött Torockón, ma a falu területén egy maradt fenn. Ha szeretnénk ellátogatni a vízimalomhoz, a 48-as házszámot keressük, Both Miklós asztalosmester portáját, ennek hátsó udvarán található a Kárpát-medence legkorábbi felül csapos patakmalma, egy igazi építészettörténeti ritkaság. Az utca elején tábla hívja fel a figyelmet a malomra, ugyanakkor a Kővár utcából nyíló Kis Tarackos sikátorról is megcsodálhatjuk a vízimalom kerekét. A malomba bejutva látható, hogy gerendájára az 1723-as évszám van rávésve, valamint a hajdani tulajdonos neve, Toroczkai Klára. A malomépület három helyiségből áll: a malomszerkezetnek helyet adó malomházból, a molnárházból valamint az épület tengelyére merőlegesen épített pincéből. Falai részben fagerendákból, részben kőből épültek, a homlokzat egyetlen dísze a vörösre festett ablakkeret. A malom mai tulajdonosai az épületet látogatásra alkalmassá tették, karbantartják, kérésre el is indítják.

Áprily Lajos 1918-ban született verse e malomnak állít emléket:

A malom

Egyhangúságban csacska izgalom:
hullámos árban ócska kis malom.

Láncokra verve sok-sok éve már
ezüst vízen arany termésre vár.

A keskeny pallóján aki belép,
megérzi meghitt, ősi életét.

Futó vendége mindig van nehány,
falusi asszony, falusi leány.

De férfiakból már csak vén akad
s az asszonynép is fáradt, hallgatag.

Egykor pedig itt volt a tréfa-hely -
de sok hab elfutott azóta, hej!

Most künn a szél is búsabban dúdol,
míg elbeszélnek a holt fiúról.

Szitál a liszt, a kőkerék forog,
fürödnek künt a csordapásztorok.

A vén kaszál, a gyönge kéz arat,
s a fiú lent a Montellón maradt...

...Kolomp. Lejáratták a tengerit.
És fenn a tölcsér újra megtelik.

És újra hallasz minden régi neszt
s egy régi asszony új mesébe kezd.

A többi meg bóbiskol hallgatag,
nem is tudod: figyelnek? alszanak?

És közben hull a liszt: örök homok -
s a nagy kerék künn sóhajt és zokog.

Könyvészet: Ozsváth G. D. (1999): Malomépítészet Torockón a 18-19. században. In: Balassa M. I., Cseri M. (szerk): Népi építészet Erdélyben, Szentendre